AktívTársadalmi innováció· Új kormányzati program

A kihasználatlan országos hálózat

KOLLABOR · Koszecz Sándor · 2026. 06. 27.

Hogyan érhetné el az innováció a legkisebb falut is - egy hálózaton, ami már megvan Magyarországon az innováció - az új vállalkozások, a tehetséggondozás, a befektetők figyelme - szinte teljesen Budapestre és néhány nagyvárosra koncentrálódik. A fiatalok nagy része, főleg a kisebb településeken, soha nem találkozik vele. Pedig van egy hálózat, amely már ma ott van szinte minden faluban és városban: a közművelődési intézmények - a kultúrházak, a könyvtárak, a közösségi terek. Ezek elérik a fiatalokat, helyben, ott, ahol gyakran nincs más. A javaslat egyszerű: használjuk ezt a meglévő hálózatot arra, hogy az innováció eljusson a legkisebb településig is. Ne új házakat építsünk, hanem keltsük életre azt, ami már megvan.

Probléma

Az innovációs világ ma egy szűk körben mozog: a pénz, a mentorok, az inkubátorházak néhány nagyvárosban sűrűsödnek. Egy tehetséges fiatalnak egy kistelepülésen szinte esélye sincs bekapcsolódni. Közben ott a hálózat, amely majdnem minden településen jelen van — csak a vállalkozói világ „kultúraként" gondol rá, nem lehetőségként. Pedig pont azt kínálja, ami az innovációból hiányzik: fizikai teret, helyi bizalmat és napi kapcsolatot a fiatalokkal, országosan. A két világ nem ismeri egymást — pedig kiegészítenék egymást. Ha nem alapozzuk meg a startup kultúrát, akkor az új innovatív ötletek nem tudnak a felszínre kerülni, az ökoszisztéma "kiszárad". Az ötletünk nem hagyományos "közművelődési" program, hanem innováció kultúra alapozó.

Megoldási javaslat

Ez nem hagyományos közművelődési program, hanem a startup-világ alapozása. A meglévő, országos közösségi-tér-hálózat csak a helyszín; a cél a vállalkozói utánpótlás — a hiányzó legalsó lépcső. A gyorsítók/befektetők az út közepén-végén állnak; az út elejéről ma senki nem gondoskodik. Ezt a réteget építjük, három lépéssel: Lépcsőzetes támogatás — kis kezdő összeg, több pénz csak bizonyított eredmény után (angyal/pre-seed logika a legkorábbi szakaszra). Kísérleti szabad zóna — apró, helyi vállalkozói műhely minden településen (műhely + közös munka + „jó itt lenni"). Vállalkozói mérés — nem látogatószám, hanem hány csapat / megmaradó dolog. Win-win, nem teher. Ki-ki azt adja, amije van, és azt kapja, amije hiányzik (országos elérés ↔ módszer ↔ szélesebb vállalkozói alap). Több szereplő kell — de épp ezért maradt kihasználatlan: a szektorok közti résben hever, ahol új érték keletkezik. A gazdasági ígéret két védhető lábon: alacsony határköltség (meglévő hálózat) + nagy felfelé mutató esély (kevés nagy nyertes viszi a hasznot → a belépők körének szélesítése aránytalanul értékes). Pontos szám helyett a pilot méri a valós hatást. Nem kell mindent egyszerre: egyetlen körülhatárolt pilot az első lépés; a többtárcás összehangolás a siker következménye. Kicsi, helyi kockázat, országos tanulság.

Háttér információk

KOLLABOR-ban validáltuk a módszertant. Tudományos élményközpont alapra építettünk Békéscsabán egy innovációs pre-inkubátort. Ifjúsági hackathonokon középiskolások és helyi egyetemisták építik ötleteiket és amikor országos startup versenyre pályázunk, rendszerint ott is sikeresek vagyunk, vagyis validált ifjúsági startup programmal és eredményekkel rendelkezünk. Társadalmi innovációs módszertan hazai adaptációját valósítjuk meg. És felismertük, hogy a Restart javaslatai között már megjelennek a nonprofit/kulturális alapozó szerepre rímelő ötletek.

Szavazás

Szavazáshoz be kell lépni.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Hozzászóláshoz be kell lépni.